<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Alya főztje</provider_name><provider_url>https://alyafoztje.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Alyácska</author_name><author_url>https://alyafoztje.cafeblog.hu/author/mamarabszolga/</author_url><title>Téged ki etet meg?</title><html>&lt;p&gt;Sokszor hallom azt, hogy a youtube már a múlté, már nem „divat” „használni”. Ennek ellenére én szeretem. Vagy épp ezért? Jó kérdés. Sosem voltam az a lány, akit különösebben érdekelne a divat, legyen szó akár ruházkodásról, kultúráról, táplálkozásról. Bár ez sem teljesen igaz, mivel valamennyire mégis csak érdekelt. Ha valaminek – érzésem szerint- túl nagy a „népszerűsége”, én kétkedve, kritikusan fogadom. Lehet csak irigység, lehet csak ösztön, nem tudom.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szóval ott tartottam, hogy szeretem a youtubot. Szeretem, mert sokszor igazán érdekes/értékes filmélménnyel ajándékoz meg. Olyasmire bukkanhatok véletlenül, ami, ha nem is változtatja meg az életemet, de mindenképpen hatással van az életemre.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ma például egy&lt;a href=&quot;https://www.youtube.com/watch?v=rpdFMwJGEkA&amp;t=1539s&quot;&gt; dokumentumfilmre&lt;/a&gt; bukkantam. Egy&lt;a href=&quot;https://www.youtube.com/watch?v=rpdFMwJGEkA&amp;t=1539s&quot;&gt; dokumentumfilmre&lt;/a&gt;, ami kétségbe ejtő és cselekvésre ösztönző. Egy &lt;a href=&quot;https://www.youtube.com/watch?v=rpdFMwJGEkA&amp;t=1539s&quot;&gt;dokumentumfilmre&lt;/a&gt;, ami egyszerre vált ki mérhetetlen dühöt, szomorúságot, rettegést belőlem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Igaz, nem a magyar helyzetet mutatja, még csak nem is az európait. Az USA-ban „játszódik” ez a történet, csakhogy ez nem egy előre megírt színdarab, ez ott a valóság. Bár úgy gondolom, itthon azért más a helyzet, de butaság lehet bárki részéről azt gondolni, hogy sokkal jobb lenne a mi helyzetünk.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>