Születésnap

Szülinapot ünnepeltünk a hétvégén, kicsit izgultam, hiszen még sosem készítettem gm+cm ünnepi menüt. 

A torta kifejezetten az ünnepelt kérése alapján készült. Nagyon régen pár alkalommal már sütöttem ilyen csokoládétortát (aminek a neve is ez: finom csokoládétorta – s ez valóban igaz is), bár akkor még nem gondoltam, hogy valamikor azért (is) készítem, mert nem liszt mentes. Ugyanis ez a torta az, eredendően nem tartalmaz lisztet, sem semmilyen glutén tartalmú alapanyagot. 

Talán már korábban leírtam, nálunk nem múlhat el ünnepi alkalom rántott hús nélkül. A hús mindegy, a panír jellege mindegy, viszont mindig kell, hogy legyen panírozott, kisütött húsféleség.  Most, az ünnepelt kérésének eleget téve, csirkemellből sütöttem, néhány nagyobb szeletet sajttal és sonkával töltöttem meg, a kisebbeket pedig csak egyszerűen paníroztam. 

Hajdinalisztbe és tojásba forgattam. A morzsa némi fejfájást okozott. Azt terveztem ugyanis, hogy kukoricapelyhet török apróra, és abba forgatom a husikat. Csakhogy a környékünkön lévő valamennyi boltot bejártam, és nem találtam megfelelőt. Mindegyik cukrozott reggeli pehely volt, egyik sem alkalmas emberi fogyasztásra panírozásra. 

Végül maradtam a “tradicionális” módszernél, vagyis zsemlemorzsába forgattam. Igazán jó választásnak bizonyult, szépen tapadt a húsra, nem “ázott” el, kisütve ropogós, nem kemény. 

A husihoz köretként rizst főztem. Semmi újdonság nincs benne, mamám is, anyu is így főzték régen, és már egy ideje én is így főzöm. Tasakos rizst szinte már nem is használunk. Tehát. A kimért rizst átmostam. Egy lábosban kacsazsírt melegítettem, rádobtam a megmosott rizst, és egy kis ideig kevergettem, míg el nem kezdtek pirulni a rizsszemek. Ekkor levettem a tűzről, megsóztam, és felöntöttem kétszer annyi hideg vízzel, mint amennyi a rizs. Egyszer átkevertem, majd visszaraktam a tűzre, a lehető leggyengébb lángon letakarva addig főztem, amíg a vizet teljesen be nem szívta. A vége felé érdemes néha megkeverni, így időben észre lehet venni, ha kezdene lepirulni az edény aljára. 

Készült még egy “all in one” fogás, ami nem volt más, mint a sonkatorta. S, hogy mitől “all in one”? A torta mivoltát nem kell magyarázni. Fogyasztható előételként, köretként, vagy önálló ételként is, mindenhogy laktató. 

Én mindent egy napon készítettem, ezért elsőként a zöldségeket és a tojást főztem meg, még kora reggel. Majd a piskóta készítéssel folytattam. Dél körül összeállítottam a sonkatortát, az vacsoraidőig a hűtőben szépen összeért-összedermedt. A csokoládétorta krémjét a délután folyamán kikevertem, majd egy órával tálalás előtt betöltöttem.  Utoljára, szinte közvetlenül a tálalás előtt, a rizst és a husit készítettem, egyidőben.

Egész napos munka után pár perces ünnepi vacsora. Szinte pillanatok alatt fogyott el minden. Mondhatni degeszre zabáltuk  ettük magunkat.