Ez nudli!

Maradt még pár szem szilvánk a múltkori szedésből, úgy gondoltam készítek egy jó kis szilvás gombócot. A hagyományos gombóc tésztája a következő: krumplit megfőzzük, összetörjük, lisztet, tojást adunk hozzá…

Na várjunk csak! A krumpli szénhidrát aránya 20%, ehhez jön még a cirka 70% szénhidráttartalmú liszt, és nem beszélve a gyümölcsről. Nagyon magas lenne az egy gombóc CH tartalma. Arról nem beszélve, hogy a gyümölcs is, és bizony a főtt krumpli is gyorsan szívódik fel, megtolva egy kicsit a krumplitörővel. A liszt, ha teljes kiőrlésű, ugyan lassabb felszívódású, mint az előbbiek, de még így is rakétaként emelné meg az étel a vércukorszintet.

Tehát a krumplis változat felejtős.

Az egyik könyvemben van egy cseresznyével töltött gombóc recept, aminek túrós tészta az alapja. Ezt próbáltam hát „glutén mentesíteni”.

Negyed kiló túrót, egy tojást, csipet sót, 125 g barna rizslisztet és egy teáskanál utifű maghéjat összegyúrtam, fóliába csomagolva a hűtőszekrénybe tettem. Legalább fél órát ajánlott pihentetni.

Közben vizet forraltam egy nagy lábosban. Pici só mehet a vízbe is.

Mire ehhez a fázishoz jutottam, már nem volt kedvem bohóckodni a szilvával, így a gombóc helyett egyszerű nudli lett az ebéd. Kisebb darabokat csíptem a tésztából, két tenyerem közt hengergetve alakítgattam ki a kis tésztagilisztákat (mint az oviban gyurmázáskor 😛 )

Mikor a víz felforrt, belehajigáltam a nudlikat. Egyszerre nem sokat, nehogy túlságosan elhűtsék a vizet, sem hogy összetapadjanak. Ezután rögtön megkevertem, hogy ne ragadjanak le a lábos aljára.

Egy nagyobb tálba egy csapott kanál olvadt kacsazsírt szedtem. Mikor a tésztagiliszták felúsztak a víz felszínére, vártam 1 percet, majd szűrőkanállal kiszedtem őket a tálba. Óvatosan megkevertem, hogy mindegyiket érje a zsír, így nem tapadtak össze.

Mikor a teljes adag megfőtt, mákkal szórtam meg. A mák nagyon jó választás. Lassú felszívódású, alacsonyabb a szénhidrát tartalma, mint a hagyományosabb, grízes szórásnak, de a legfontosabb, hogy nagyon finom.

Finnya Gézák és mákutálók – érthetetlen népség! – darált dióval, urambocsá kakaóval is megszórhatják. Lekvár is mehet mellé, jó sűrű szilva, édes barack vagy savanykás ribizli – teljesen mindegy, mindenhogy finom. A lekvár viszont gyors ch! Ha nem lettem volna lusta hozzá, lehet készítek mellé egy kis vanília sodót, az lehet gyors, lassú vagy akár teljesen „nem számolós” is, csak az összetevők kérdése.

Ebből a mennyiségből három 40 ch-s adag lesz (mákkal, lekvár nélkül).